A kis szépségszalon egy dokumentumfilm egy Svédországban élő fiatal iráni nő munkájáról és klienseivel való kapcsolatáról, aki egy nemzedékről nemzedékre öröklődő, tradicionális szőrtelenítő módszerrel dolgozik. Szalonjában bevándorlókat és svéd nőket is fogad, szemöldöktetoválást csinál, szőrtelenítést vállal. Ezen a kis szigeten nők osztják meg gondolataikat életről, bánatról, reményekről, megmutatva végtelen erejüket és kitartásukat. Ebben a kis szalonban a néző rengeteg feszültséggel és sokféle hangulattal találkozik. Egy dokumentumfilm melynek célja, hogy lerombolja az előítéleteket, és megmutassa, hogy azok a nők, akiket mi nyugatiak elnyomottnak tartunk, valójában mennyire erősek és az életükben lévő számos nehézség ellenére hogyan küzdenek meg a sikerért, álmaik megvalósulásáért.
Ziska Svédországban született és nevelkedett, mégis sokszor kérdezték tőle, honnan származik, hiszen egyáltalán nem hasonlított a svédekre. Az Én és az orrom című filmben Ziska utazásra indul, hogy kiderítse, vajon ő svéd-e, hogyan lehetne svéd orra, és hogy tulajdonképpen hogyan is néz ki egy svéd orr. Utazása Koppenhágában, a családi otthonban ér véget, ahol Ziska rádöbben, ő sohasem lesz svéd vagy dán, soha nem lesz egy közülük, így a saját módján kell svédnek vagy dánnak lennie.
Egy török bevándorló élete többet elmond, mint a statisztikák és a nyugat-berlini bevándorláspolitika elcsépelt szólamai. A Vándorkömény egy Melek nevű, 38 éves török nő életét mutatja be, aki a Berlinben ledolgozott 14 év után úgy dönt: visszatér szülőföldjére. Szokatlan ember, erős és elszánt nő portréja. Hatására felül kell bírálnunk a „tipikus“ török nőről alkotott képünket. Melek nem illik egyszerűsítő kategóriákba, és ugyanez érvényes a róla készült filmre is: dokumentum és fantázia, képek és asszociációk gyűjteménye Melek isztambuli álmairól és berlini tapasztalatairól.