Antwerpen „rossz” oldalán, a Scheldt bal partján magas bérház emelkedik ki a környezetből. Antwerpen lakosai csak „Chicago tömbházként” emlegetik, és olyan helynek tekintik, amelyet ajánlatos messze elkerülni. Szegény belgák élnek itt bevándorlók tőszomszédságában – a 25 történetet több, mint 35 nemzet képviselői népesítik be. A betonméhkas liftjében elhelyezett kamera figyeli a lakók jövés-menését.
A film főszereplője a kelet Magyarországon élő 20 éves egzotikus szépségű Lili, aki tipikus mai fiatal: saját online csatornája és identitása van, világképe a közösségi oldalakon keresztül is jól követhető. Egy tetováló szalonban dolgozik, mindemellett rá van kattanva az animációra és a magyar irodalomra. A második generációs, kínai származású Lili édesanyjával és két testvérével él Miskolcon. Édesapja kínai, nagyon ritkán találkoznak ezért kapcsolatuk szinte teljesen a virtuális térbe helyeződött át. Bár kommunikációjuk a nyelvi akadályok miatt olykor nehézkes, az online környezet egész más dimenziókat nyit meg számukra. Kettőjük kapcsolata fontos univerzális üzenetet hordoz: mi az, ami a fizikai síkon túl összeköt egy különböző kulturális közegbe szakadt családot és hogyan tartható fenn ez a kontinenseken átívelő törékeny kapcsolat? A karaktervezérelt dokumentumfilm Lili kulturális identitáskereséséről, önkifejezési stratégiáiról, valamint apjával való összetett kapcsolatáról szól, mindezt a modern kommunikációs csatornák különös kettősségét - egyszerre összekötő és elválasztó jellegét - leképező innovatív képi világban ábrázolva. Lili személyiségén keresztül mindemellett megtudunk valami fontosat is a mai 25 év alatti fiatalok kommunikációjáról, a szülő gyerek kapcsolatról, az identitásról és a kulturális gyökerek felszínre töréséről. Lilit fiatal felnőttként már komolyan foglalkoztatja a kérdés: meddig magyar ő és honnan, miben kínai?
Két akaratos, brit születésű bangladesi muzulmán lányt visszaküld az apjuk Bangladesbe, hogy férjhez adja őket. Simon Chambers filmje fordulatokban gazdagon mesél házasságról, válásról, szerelemről, családi kényszerről, és a nagy perpatvarokat követő összeölelkezésekről. Shahanara, a londoni muzulmán lány, rózsaszín forrónadrágból öltözik át száriba, hogy a reptéren fogadja férjét, akivel eddig egyszer találkozott, mikor összeadták őket a családi megállapodás értelmében. Shahanara csak azért ment bele a házasságba, hogy megbékítse apját, aki kitagadta az elnyugatiasodott lányt. Közben a lány hithű húgát, Hushnarát is házasságra készítik, bár ő erre 19 évesen egyáltalán nem érzi magát felkészülve.