A Ciutat Vella egy barcelonai kosárlabdacsapat, amelynek tagjai különböző származású középiskolás fiatalok. Megismerjük Pabú-t, a dominikai Santo Domingóból, aki állást keres, hogy segíthesse a családját és Hilario-t, egy filippínó fiút, aki egyetemen tanul, de nem biztos benne, hogy odavaló. Végignézzük, ahogy Gerard, a spanyol sportmániás megpróbálja átverekedni magát egy vizsgán, különben a szülei eltiltják a kosárlabdától, és találkozhatunk Miguel Ángel-lel, aki ragyogóan tanult Santo Domingo-ban, és most folytatná tanulmányait Barcelonában, de hiába várja, hogy hitelesítsék a dokumentumait. A fiúk együtt töltenek egy évet az edző, Carlos csapatában, aki nem csak a kosárlabdára, hanem az életre is tanítja őket.
Elena kivándorló volt már négyévesen, amikor 1956-ban szülei gazdasági okokból disszidáltak, és magukkal vitték őt Argentínába. Aztán bevándorlóvá vált saját hazájában, amikor 1975-ben hirtelen úgy döntött, hogy mégis inkább a kommunista Magyarországon szeretne élni, és hazatelepült. Megküzdött azért, hogy újra magyarnak lássák és annak érezhesse magát … 2008-ben azután beleszeretett a harmincöt éves kubai Leo-ba, s noha a férfi örömmel letelepedett volna vele Budapesten, a hatóságok elutasították kérésüket. Ez a dokumentumfilm elégia a nosztalgiáról, a megtalált és újra elvesztett hazáról, a bevándorlók illúzióiról…
Milyen világban élnénk, ha a nőket nem elsősorban a külsejük alapján ítélnénk meg? És ha láthatatlan lehetne a rassz és etnikai hovatartozás? Ezt az utazást tesszük meg Shabana segítségével, aki egy Skóciában élő szenvedélyes, 25 éves brit muzulmán hölgy. Mindig is meg akart szabadulni az örökös szemrevételezéstől, a férfiúi tekintetektől, és ez végül a sok vitát gerjesztő hijab viselésével sikerült is neki… Ez a no-budget barkácsfilm társadalmi jelentőségű vitatémákkal foglalkozik: az iszlám és a nők, rasszizmus, személyes szabadság, testkép - minddel a maga ellentmondásosságában.