Évente több ezer török bevándorló holttestét szállítják vissza repülővel Európából Törökország apró falvaiba. Ezekből a jól szervezett repülőutakból az átlagos légi utas nem vesz észre semmit. A 884-es járat című film a muzulmán bevándorlók álmairól és vágyairól mesél. Nyomon követi egy muzulmán férfi holttestének utolsó útját Bécsből egy dél-törökországi temetőbe. Ezzel párhuzamosan bemutatja egy bécsi török közösség tagjait, ellátogat otthonokba, munkahelyekre, temetőkbe, mecsetbe, a török piacokra és éttermekbe.
Milyen világban élnénk, ha a nőket nem elsősorban a külsejük alapján ítélnénk meg? És ha láthatatlan lehetne a rassz és etnikai hovatartozás? Ezt az utazást tesszük meg Shabana segítségével, aki egy Skóciában élő szenvedélyes, 25 éves brit muzulmán hölgy. Mindig is meg akart szabadulni az örökös szemrevételezéstől, a férfiúi tekintetektől, és ez végül a sok vitát gerjesztő hijab viselésével sikerült is neki… Ez a no-budget barkácsfilm társadalmi jelentőségű vitatémákkal foglalkozik: az iszlám és a nők, rasszizmus, személyes szabadság, testkép - minddel a maga ellentmondásosságában.
Két akaratos, brit születésű bangladesi muzulmán lányt visszaküld az apjuk Bangladesbe, hogy férjhez adja őket. Simon Chambers filmje fordulatokban gazdagon mesél házasságról, válásról, szerelemről, családi kényszerről, és a nagy perpatvarokat követő összeölelkezésekről. Shahanara, a londoni muzulmán lány, rózsaszín forrónadrágból öltözik át száriba, hogy a reptéren fogadja férjét, akivel eddig egyszer találkozott, mikor összeadták őket a családi megállapodás értelmében. Shahanara csak azért ment bele a házasságba, hogy megbékítse apját, aki kitagadta az elnyugatiasodott lányt. Közben a lány hithű húgát, Hushnarát is házasságra készítik, bár ő erre 19 évesen egyáltalán nem érzi magát felkészülve.