Ezen az oldalon a jelenleg az Idegenek a kertemben migrációs filmgyűjtemény filmjei kerültek kilistázásra. A lista folyamatosan bővül, ezért (is) érdemes gyakran felkeresnie az Idegenek a kertemben honlapot. A frissülő filmjeinkről hírleveleinkből is értesülhet.
A filmek a regisztrációt / belépést követően a DocuArt Online rendszerén keresztül tekinthetőek meg.
Módszertani kézikönyv a filmek használatához (PDF - 2,5 mb)
Török-muszlim-arab-magyar vagy muszlim-arab-magyar-török Budapest, ahogyan eddig nem ismertük. Vajon megérkezik-e a boltnyitásra az iszlám vágást értő isztambuli hentes? És miért nem tud innen elszakadni a sokat látott, legidősebb budapesti török? Magyar vagy török feleségre vágyik-e a mélyen vallásos agglegény, és hogyan boldogul az identitásával a budapesti születésű arab kamaszfiú, amikor egyszerre húz a szív és tilt a vallás? A hétköznapok kis léptékű jelenetein keresztül közelítünk a budapesti muszlim miliő integrálódásának nagyobb léptékű kérdéseihez.
Kis Anna,Bollywoodi filmbe illő, meseszerű, 3 földrészt összekötő történet egy magyar lány és egy indiai fiú vakmerő házasságáról. Szerelem a világhálón. Elég 2 hónap internetes kapcsolat, hogy eldöntsük, Ő az Igazi?
Nagy Viktor,Elena kivándorló volt már négyévesen, amikor 1956-ban szülei gazdasági okokból disszidáltak, és magukkal vitték őt Argentínába. Aztán bevándorlóvá vált saját hazájában, amikor 1975-ben hirtelen úgy döntött, hogy mégis inkább a kommunista Magyarországon szeretne élni, és hazatelepült. Megküzdött azért, hogy újra magyarnak lássák és annak érezhesse magát … 2008-ben azután beleszeretett a harmincöt éves kubai Leo-ba, s noha a férfi örömmel letelepedett volna vele Budapesten, a hatóságok elutasították kérésüket. Ez a dokumentumfilm elégia a nosztalgiáról, a megtalált és újra elvesztett hazáról, a bevándorlók illúzióiról…
Trencsényi Klára,A mélyen vallásos Mubarak és a markáns egyéniségű Zsuzsa kapcsolatát alaposan próbára teszik a kulturális és a személyiségbeli különbözőségek. A házasságuk történetéből kiragadott képkockákon az iszlám és a közép-kelet európai kultúra, valamint két homlokegyenest ellentétes személyiség keresi az összhangot néha több, néha kevesebb sikerrel.
Kis Anna,A film főszereplője a kelet Magyarországon élő 20 éves egzotikus szépségű Lili, aki tipikus mai fiatal: saját online csatornája és identitása van, világképe a közösségi oldalakon keresztül is jól követhető. Egy tetováló szalonban dolgozik, mindemellett rá van kattanva az animációra és a magyar irodalomra. A második generációs, kínai származású Lili édesanyjával és két testvérével él Miskolcon. Édesapja kínai, nagyon ritkán találkoznak ezért kapcsolatuk szinte teljesen a virtuális térbe helyeződött át. Bár kommunikációjuk a nyelvi akadályok miatt olykor nehézkes, az online környezet egész más dimenziókat nyit meg számukra. Kettőjük kapcsolata fontos univerzális üzenetet hordoz: mi az, ami a fizikai síkon túl összeköt egy különböző kulturális közegbe szakadt családot és hogyan tartható fenn ez a kontinenseken átívelő törékeny kapcsolat? A karaktervezérelt dokumentumfilm Lili kulturális identitáskereséséről, önkifejezési stratégiáiról, valamint apjával való összetett kapcsolatáról szól, mindezt a modern kommunikációs csatornák különös kettősségét - egyszerre összekötő és elválasztó jellegét - leképező innovatív képi világban ábrázolva. Lili személyiségén keresztül mindemellett megtudunk valami fontosat is a mai 25 év alatti fiatalok kommunikációjáról, a szülő gyerek kapcsolatról, az identitásról és a kulturális gyökerek felszínre töréséről. Lilit fiatal felnőttként már komolyan foglalkoztatja a kérdés: meddig magyar ő és honnan, miben kínai?
Ruszkai Nóra,Nagy István,Filmünk szereplői magyarnak születtek a mai országhatárokon túl. 1980 és 1992 között települtek át Magyarországra egy jobb, szabadabb életet remélve. Mit tudunk ezekről a magyarokról, akik a volt Szovjetunióból, Romániából vagy az egykori Jugoszláviából érkeztek és már évek-évtizedek óta Magyarországon élnek? Hogyan kezdtek itt új életet? Milyen körülmények kényszeríthették őket az otthonuk elhagyásra? Kaptak-e segítséget a magyar államtól vagy magánemberektől? És egyáltalán – jól érzik-e itt magukat? Kötődnek-e még szülőföldjükhöz? Ezekre a kérdésekre is keresik a választ a dokumentumfilm alkotói.
Almási Tamás,