Ezen az oldalon a jelenleg az Idegenek a kertemben migrációs filmgyűjtemény filmjei kerültek kilistázásra. A lista folyamatosan bővül, ezért (is) érdemes gyakran felkeresnie az Idegenek a kertemben honlapot. A frissülő filmjeinkről hírleveleinkből is értesülhet.
A filmek a regisztrációt / belépést követően a DocuArt Online rendszerén keresztül tekinthetőek meg.
Módszertani kézikönyv a filmek használatához (PDF - 2,5 mb)
Évente több ezer török bevándorló holttestét szállítják vissza repülővel Európából Törökország apró falvaiba. Ezekből a jól szervezett repülőutakból az átlagos légi utas nem vesz észre semmit. A 884-es járat című film a muzulmán bevándorlók álmairól és vágyairól mesél. Nyomon követi egy muzulmán férfi holttestének utolsó útját Bécsből egy dél-törökországi temetőbe. Ezzel párhuzamosan bemutatja egy bécsi török közösség tagjait, ellátogat otthonokba, munkahelyekre, temetőkbe, mecsetbe, a török piacokra és éttermekbe.
Glaser Markus,Widerhofer Wolfgang,Török-muszlim-arab-magyar vagy muszlim-arab-magyar-török Budapest, ahogyan eddig nem ismertük. Vajon megérkezik-e a boltnyitásra az iszlám vágást értő isztambuli hentes? És miért nem tud innen elszakadni a sokat látott, legidősebb budapesti török? Magyar vagy török feleségre vágyik-e a mélyen vallásos agglegény, és hogyan boldogul az identitásával a budapesti születésű arab kamaszfiú, amikor egyszerre húz a szív és tilt a vallás? A hétköznapok kis léptékű jelenetein keresztül közelítünk a budapesti muszlim miliő integrálódásának nagyobb léptékű kérdéseihez.
Kis Anna,A film önéletrajzi dokumentum. A rendező családjáról szól: apjáról, aki 16 évig dolgozott egy hamburgi hajógyárban, és édesanyjáról, aki otthon maradt egy kurd faluban, Törökországban. A Németországban töltött évek hosszú távon meghatározták a család sorsát: amikor a film készült Hamburgban már megszülettek az unokák.
Yavuz Yüksel,Fatih Akin filmrendező első dokumentumfilmjével saját gyökereit kutatja. A „Németországra gondolok” sorozathoz tartozó filmjével egy török család portréját rajzolja meg, a saját családjáét. Apja 1965-ben utazott Törökországból Németországba, hogy vendégmunkásként szerencsét próbáljon. Csupán két évet akart maradni, de aztán mégis magával vitte feleségét is Hamburgba, és még ma is abban a vegyi tisztító üzemben dolgozik, ahol akkoriban munkát talált. A rendező elkalauzolja a nézőt egy Hamburg-Altonából Filyosra, egy kis fekete-tengeri halászfaluba, ahonnan apja 35 éve elköltözött, hogy új életet kezdjen. Fatih Akin a családi portrét így nevezi: „bevándorlók filmje”.
Akın Fatih,Nathalie Borgers dokumentumfilmje Bécsben élő, török családból származó lányokat mutat be. A fiataloknak egyszerre kell alkalmazkodniuk a konzervatív szülői ház elvárásaihoz és az európai nagyváros nyújtotta szabadsághoz. A diák Serpil szeretné maga kiválasztani jövendőbelijét, ugyanakkor azt is tudja, hogy ha egy osztrák férfival akarna összeházasodni, annak a szülei egyáltalán nem örülnének. Egy másik fiatal nő, Gülüsmer éppen beleegyezett egy elrendezett házasságba, csak hogy elhagyhassa a szülői házát. A film a kettős identitás problémájával foglalkozik, azokkal a belső és külső konfliktushelyzetekkel, amelyekkel egy Bécsben élő fiatal nő újra és újra szembetalálja magát.
Borgers Nathalie,